Ez már az ősz . Itt - ott még egy tücsök
dalt próbál szegény , a füvek között .
Szakad a húr , szétfoszlik a vonó -
nem nótaszó ez már , de búcsúszó .
Ez már az ősz . Borzongva kél a nap .
Közeleg a rozsdaszínű áradat .
Átzúg kertek , erdők , hegyek fölött -
elnémul a rigó , el a tücsök .
Míly korán jő , míly korán tőr felénk -
hogy kortyolnánk még a nyár melegét !
Be üres is volt idén a pohár ,
be hamar elmúlt ajkunktól a nyár !
S hallod , ők is , hogy szürcsölik a fák
az őszi ég keserű sugarát.
Hiába isszák , nem ad már erőt ,
csügged az ág , sárgára vált a zöld .
Csügged az ág , ejti leveleit . -
Ó , ha az ember is a bűneit
így hullatná ! s lomb nélkül , meztelen ,
de állhatnék telemben bűntelen !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése