Őri István : Macskajaj
A szomszédban macskajaj
kutyáéknál nagy a baj:
beütött a kutyabaj.
Ebek csontja mind felforrt
kutya macskát elpáholt
menekül a macska-sereg
tiltakozik, ahol lehet
jött a macska-szakszervezet
kivizsgálni az ügyeket.
Megnézték a panasz-listát
macska-vezér bosszút kiált:
"Menjetek, mind, kutyák ellen
bánjatok, mint egerekkel!
Támogatjuk harcotokat
a hős macska kutyát foghat!"
Ezzel vették kalapjukat
indították autóikat
- közeledvén mérges ebek -
a helyszínről elsepertek.
Hogy mi történt ezek után,
elmondom majd holnapután.
A vér szava súgja nekem - házitücsök vagyok én.
A kemence alatt dalolom meghitt dalomat.
S van, ki vizet forral, s dühösen zúdítja felém,
Más megtűri az énekemet s a szivébe fogad.
Utazónak a távoli tájra idézem a hont,
Hol a kabóca dalától harsog a déli vidék,
Nem tudom én, hitvány hegedűm faragója ki volt,
Ám a kabóca se zengi be nálam szebben az éjt.
Mennyi orosz mássalhangzó zizeg énekeimben!
Háncskosaramba ezer szólást rejtettem el én,
S háncskosaramban felleli mindezt újra a gyermek,
Ódon bár hegedűm, s egyhúru, szegény a zeném.
Meg sem hallod a hangom - mintha csak óra ketyegne,
Hallgass hát bele, én szólítalak: erre, csak erre!
Éjjeliőr vagyok én, fel-felverem újra a házat,
S kürtökként a folyón túl felharsannak a társak.
(Ford.: Baka István)
A káposztáskert közelében,
Virágos, dús here között
Hat kis nyulacska elbeszélget,
A nyulak élete fölött.
Szólnak virágokról, mezőkről:
„Beh jó a szabad ég alatt!”
De im emlitik a vadászt is,
S a hatodik nyul megszalad.
Vadász persze nem volt közelben,
Öt nyul tehát bátran marad ;
A hatodik, a gyáva kis nyúl
Ijedten rohan ezalatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése