Shakespeare: Színház az egész világ
(Az "Ahogy tetszik"-ből ) 
.....Színház az egész világ, 
és színész benne minden férfi és nő: 
fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár 
életében, melynek hét felvonása 
a hét kor. Első a kisded, aki 
dajkája karján öklendezik és sír. 
Aztán jön a pityergő, hajnalarcú, 
táskás nebuló: csigamódra és 
kelletlen mászik iskolába. Mint a 
kemence, sóhajt a szerelmes, és 
bús dalt zeng kedvese szemöldökéről. 
Jön a párduc-szakállú katona: 
cifra szitkok, kényes becsület és 
robbanó düh: a buborék hírért 
ágyúk torkába bú. És jön a bíró: 
kappanon hízott kerek potroh és 
szigorú szem és jól ápolt szakáll: 
bölcseket mond, modern közhelyeket, 
s így játssza szerepét. A hatodik kor 
papucsos és cingár figura lesz: 
orrán ókula, az övében erszény, 
aszott combjain tágan lötyög a 
jól vasalt dendi-nadrág: férfihangja 
gyerekessé kezd visszavékonyodni, 
sípol, fütyül. A végső jelenet, 
mely e furcsa s gazdag mesét lezárja, 
megint gyermekség, teljes feledés, 
vak, süket, buta megsemmisülés. 
/Ford.: Szabó Lőrinc/

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése