2011. augusztus 12., péntek

A Magyar világörökség részei



Magyarország Európa középsõ részén, az Alpok, a Kárpátok és a Dinári hegységtől övezett Kárpát- medencében fekszik. Területe 96.030 km2 , lakossága 10.245.000 fő. Fővárosa Budapest. Az ország felszínét az Alföld sík, a Dunántúl változatos domborzatú, valamint az Északi középhegység hegyvidéki tája borítja. Fő folyója a Duna (magyarországi szakasza 417 km), legnagyobb tava a Balaton, amely egyben Közép-Európa legnagyobb tava is. Az ország idõjárása változékony, az évi középhőmérséklet 12 oC, a legmelegebb hónap (július) 22 oC, a leghidegebb hónap (január) -1,5 oC.

Magyarország gondosan ügyel arra, hogy természeti értékei ne károsodjanak, a technikai fejlõdés, és a szerkezeti átalakítás következtében. 2002-ig 177,7 hektárt nyilvánítottak nemzeti parkká. Felszín alatti hévizekben az ország igen gazdag. 1000-2000 méter mélyen hatalmas geotermikus energiát tároló forrásvíz-készlet rejtõzik. Az ásvány- és gyógyvizek (az egykori vulkán tevékenység nyomán) többféle ásványi anyagot tartalmaznak .

A világörökség helyszínei

Aggteleki cseppkőbarlang-rendszer 
(Aggteleki csepkőbarlang) 

A Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed
(Budai várnegyed)

Az Andrássy út és a Hõsök tere, Budapest
(Andrássy út, Budapest)

Hollókő, az ófalu 55 jellegzetes háza 
(Hollókõ)

Hortobágyi Nemzeti Park,
(Hortobágy)

Tisza-tavi Madárrezervátum
(Tisza-tó)

Fertő-tó és környéke 
(Fertő-tó) 

Bencés Főapátság és temploma, a Millenniumi Emlékmű, Pannonhalma 
(Pannonhalma)

Ókeresztény sírkamrák, Pécs
(Pécs)

A magyar történelmi borvidék, Tokaj-Hegyalja
(Tokaj-Hegyalja)

A tokaji bor hírneve

Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji palack bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmei is.

A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, da Conté abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Juan szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji. Amikor a Don Juan tüzes bordalát hallja a világ, kevesen tudják, hogy lángoló szavait egykor Tokaj borának heve diktálta a költőlelkű szövegírónak.

A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a Tokajit. Brandler, a dőzsölő alakok egyike ezt mondja:
Brandler:
Megvallom én
A savanyút nem kedvelem
Adj nékem
Egy pohár igazi édes bort.
Mefiszto:
Azonnal kap kegyed
Egy pohár tokajit...

1815-ben, Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Gabrielle Baumberg bécsi költőnőnek (Bacsányi János későbbi feleségének) 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján írodott „Lob des Tokayer” (Tokaji bor dicsérete) című bordala, amely annyira megragadta fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét. Schubert zenéjére, Gabrielle Baumberg költeménye, korabeli fordításban így hangzik:
„Ó Tokaj, drága nedve
Királyi asztalon
Megnő lantomnak kedve,
Ha csepped ihatom,
Ha vágyom új gyönyörre,
Ha ismét szenvedek,
Te napként fölhevíted,
Félig holt szívemet
„Ó Tokaj, drága nedve
Te felséges barát,
Tőled velőm s a csontom
Erő, tűz járja át.
Új élet kél eremben
Ha iszom cseppjeid,
Nektárod italából
Engem új láng hevít.
„Ó Tokaj, drága nedve
Te királyi ital,
Legyen, mint gondűzőé
A tied ez a dal..
Ha mélyen sújt a bánat,
Deríted kedvemet,
Bátorrá lesz a gyáva,
Ha issza nedvedet...

Gróf Fáy István, zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója 1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti Színház részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát, vagy egy balett muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott operákat, balettet is bemutatni, csak később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág) Rossini mester akkoriban már visszavonult, és fájdalom nem teljesítette ezt a felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be, hogy Magyarországot nagyot szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...