Pünkösd

Reviczky Gyula :Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,

Mosolyogva száll le a világra.

Nyomában kél édes rózsa-illat,

Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:

Tüzes nyelvek alakjába' támadt.

Megoldotta apostolok nyelvét,

Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'

Ma is minden bánkodó szivének,

Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':

Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,

Világositsd hittel föl az elmét.

Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,

Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,

Tanits meg uj nyelvre, uj imára.

Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,

Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Dsida Jenő - Pünkösdi várakozás

Kész a világ,

Feszült ünnepi várás

Tereng felette.

Halotti csend. Csak néha néha

Sóhajt az Isten Lelke.

Kimérve minden pálya

Megtöltve minden lélek-lámpa,

Ahol csak úr a lét...

De jaj, sötét van,

Mélységes, iszonyú sötét!

A zordon tömeg-árnyék

Némán zokogva kering útjain,

S csak egyet tud és egyet érez...

Most váratlanul vágyón megvonaglik

És felzúg Istenéhez:

Betelt az idő!

Sugarat, fényt, színt adj nekünk,

Mert epedünk!

Fényesség nélkül oly sivár az élet!

Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet

Legyen világosság!...

És ismétlik mindig erősebben

A felviharzott étheren keresztül

És felharsan az egek harsonája

S a végtelennek zsolozsmája zendül

Zsibongva, zsongva...

És nagy szavát az Úr - kimondja!

Reményik Sándor: Pünkösdi szomorúság

A Lélek ünnepén

A Lelket lesem én.

A Lelket, amely több, mint költemény.

A Lelket, amely sosem volt enyém.

A Lelket, amely sosem lesz enyém.

A Lélek ünnepén

Szomorún zendül egyetlen igém:

"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...

Túrmezei Erzsébet - Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.

Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.

Pünkösd előtt - esedezés, esengés.

Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.

Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.

Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.

Csendesen várni - várni, hinni, kérni!

Aztán - boldog pünkösd utánba érni!

S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,

pünkösd után - Lélekkel telítetten.

pünkösd után - bátor tanúvá lenni,

pünkösd után - régit kárnak ítélni.

Krisztusnak élni és másoknak élni,

minden mennyei kincset elfogadni,

és pünkösd után - adni, adni, adni!

A legszebb, legsokoldalúbb tavaszi ünnep a pünkösd, amelyhez sok énekes játék, vetélkedő, népdal, rituális cselekvés kapcsolódik még ma is, pedig hosszú időn át nem tartozott az állami ünnepek közé. Nem is csoda, hogy a pünkösdi szokások egy része más naphoz került át, mint például a zöldfa készítés, a májusfa állítás.

Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon köszönt ránk változó ünnepként, és időpontja a tavaszi napforduló függvénye, így a tavaszi ünnepkört zárja és a nyár beköszöntét hirdeti. Nevének eredete mára homályba veszett, de tudjuk, hogy a görög pentékoszté (ötvenedik) szóval függ össze. Vagyis a húsvét utáni ötvenedik nap kezdődik a pünkösd. a görög szó magyar vltozatát a liturgikus nyelv magyarrá válásának idején, a 16. században már megtaláljuk, így nevezték elődeink az ünnepet, ha anyanyelven írtak vagy beszéltek róla.

A kereszténység ezen a napon ünnepli a szentlélek eljövetelét, az egyház születését egy igen összetett, mélyértelmű liturgikus ünnep keretében.

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.


Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia