Őszirózsák

Szilágyi Domokos : Őszirózsák

Tegnap még szégyenlős növendéklányként

szemérmesen mosolyogtak az alig-hamvas

szilvák, barackok, riadt-kicsi almák,

hajladozó búzatáblák alig sejtették

szőkeségük élet-adó hatalmát,

a napok tüzes-arany csöndjébe

bele-belecsattant egy zápor,

a mezőn lesunyt füllel ázott a jószág,

és látod, kedves:

ma, a kert egyik zugában,

orgonabokrok szoknyája alatt

fölfedeztem néhány lapuló őszirózsát.

Remegtek, mikor tetten értem őket,

hogy szirmaikon cipelik már az őszt,

hisz jóformán még nyár se volt - hát mit akarnak,

de csak hallgattak makacsul,

és benne volt e hallgatásban,

hogy maholnap a faleveleken

dérré kegyetlenedik a harmat,

hogy a sarkon hancúrozó kölykök kezében

labda helyett ott-szomorkodik a szamárfüles irka,

az utcák megtelnek lebarnult emberekkel,

s a siető, álmos arcokat

piros-vidámra csipkedi a reggel;

a sétatéren fiók-festő-gigászok

lesik el a fáktól a pazar színkeverést,

s szerelmes kamaszok verses vallomásra ihletődnek;

lomhán csurognak a méz sugarak

s érett-gyümölcs-illata lesz az anyaföldnek,

és szemed parazsában

föllobban újra a szerelem, a gyöngédség, a jóság.

Szerettem volna neked adni a virágokat.

De aztán csak ez a vers maradt.

Mert mire hozzád érnek:

elhervadnak a remegő őszirózsák.

Sárközi György: Őszirózsa

Szép voltál kinn a kertben

sokszirmú őszirózsa,

földedben megfogózva,

kényesen ringatózva,

büszkén és letöretlen.

Fejed borzongva, fázva

s illattal lebeg, de

színed a szem szerette,

s elmélázott felette,

hogy már az ősz csatáz a

lombszaggató szelekkel,

de te, mint hősi nyáron,

föltartod mindenáron

fejed a gyenge száron,

amíg le nem tör egyszer

egy kéz...S mostan letörve

haldokolsz a pohárban,

fonnyadtan és ziláltan,

mind sápadtabbra váltan

és szárad is már görbe,

mint egy piciny púposnak

gerince és zörögnek,

fakultan pöndörödnek

leveleid s letörnek

egy érintésre, poshadt

és bűzös a pohár víz,

amelyben állsz, a romlás

kikezdett, néma bomlás

pusztít, halk összeomlás

borzong föl koponyádig.

Jaj rózsa, rózsa, rózsa,

ne hullj le még, ne múlj ki,

romjaidból virulj ki,

gyilkos ősz, tavaszulj ki,

halálnak hírhozója!