2011. május 17., kedd

Gyermeknapra versek I



A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A Nemzetközi Gyermeknap (általában június 1.)
Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.

Szabó Lőrinc - Lóci óriás lesz

Veszekedtem a kisfiammal,
mint törpével egy óriás:
- Lóci, ne kalapáld a butort!
Lóci, hová mégy, mit csinálsz?
Jössz le rögtön a gázresóról?
Ide az ollót! Nem szabad!
Rettenetes, megint ledobtad
az erkélyről a mozsarat!

Hiába szidtam, fenyegettem,
nem is hederített reám;
lépcsőnek használta a könyves
polcokat egész délután,
a kaktusz bimbait lenyírta
és felboncolta a babát.
- Most nagyobb vagyok, mint te! - mondta
s az asztal tetejére állt.

Nem bírtam vele, tönkrenyúzott,
de azért tetszett a kicsi,
s végül, hogy megrakni ne kelljen,
leültem hozzá játszani.
Leguggoltam s az óriásból
negyedórára törpe lett.
(Mi lenne, gondoltam, ha mindig
lent volnál, ahol a gyerek?)

És ahogy én lekuporodtam,
úgy kelt fel rögtön a világ:
tornyok jártak-keltek köröttem
és minden láb volt, csupa láb,
és megnőtt a magas, a messze,
és csak a padló volt enyém,
mint nyomorult kis rab mozogtam
a szoba börtönfenekén.

És ijesztő volt odalentről,
hogy olyan nagyok a nagyok,
hogy mindent tudnak és erősek
s én gyönge és kicsi vagyok.
Minden lenézett, megalázott,
és hórihorgas vágy emelt
- föl! föl! - mint az első hajóst, ki
az egek felé szárnyra kelt.

És lassan elfutott a méreg,
hogy mégse szállok, nem növök;
feszengtem, mint kis, észre sem vett
bomba a nagy falak között;
tenni akartam, bosszút állni,
megmutatni, hogy mit tudok.
Negyedóra - és már gyűlöltem
mindenkit, aki elnyomott.

Gyűlöltem, óh hogy meggyűlöltem!...
És ekkor, zsupsz, egy pillanat:
Lóci lerántotta az abroszt
s már iszkolt, tudva, hogy kikap.
Felugrottam: - Te kölyök! - Aztán:
- No, ne félj, - mondtam csendesen,
s magasra emeltem szegénykét,
hogy nagy, hogy óriás legyen.
**

Csorba Piroska - Mesélj rólam

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam,
és tehozzád hogyan szóltam
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam,
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél?
Meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem,
úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor
még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

Mesélj anya!
Mesélj rólam.
milyen lettem, amikor már
megszülettem?
Sokat sírtam, vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
- Ha én nem lettem volna,
akkor is szerettél volna?
Forrás: Csorba Piroska - Mesélj rólam
**

Turi Tímea - Játékország

Tarts velem!
S fedezzünk fel egy új földet!
Egy új világot! Játékországot.
Nincs ott anya intő szava
Nincs ott apa mord zaja
Meglásd! Jó lesz nekünk.
Gyere! Tarts velem!
Fedezzük fel a játékban lapuló világot!
Egy új világot!
Egy ismeretlen, láthatatlan szigetet.
S a lego-kaland újraéled.
Fedezzük fel! Mit rejt a lego?
A baba, az építőkocka?
Építsünk várat!
Bele a babát,
mint egy elvarázsolt királykisasszonyt,
s érte jön a hős királyfi.
Hát jer velem!
Fedezzük fel a játék világát!
Egy új, szebb világot,
Hol nincsen anya intő szava
Nincsen apa mord zaja
Meglásd! Jó lesz nekünk.
Gyere! Tarts velem!
Meglásd! Olyan jó lesz játékországban,
egy elvarázsolt világban!
Neked is meg nekem is jó lesz.

Mikor szüleid gyerekek voltak,
ők is elmentek oda.
Hisz mindenki volt gyerek!
Csak van, aki elfelejtette.
Hát tarts velem!
S te ne felejtsd el!
Mindenki volt ott
S ne felejtsd - megint
Ott nincsen anya intő szava
nincsen apa mord zaja.

**

Turi Tímea - Csudavilág

Hej! Csudavilág! De furcsa vagy!
Emberek! De furcsák vagytok!
Hogy láttok, hogy hallotok,
hogy szagoltok,
és de sok érzékszervetek van!
Csudavilág!
De csudásak vagytok
ti állatok!
Hogy tudtok járni, mozogni,
ugrálni!
Csudavilág!
De csudálatosak vagytok
ti madarak!
Hogy tudtok szállni, költeni,
tojást rakni, fészket rakni!
Csudavilág!
De minden csudálatos!
A csudavilágban minden csudálatos.
Hogy amit látunk, azt látjuk,
hogy amit hallunk, azt halljuk,
hogy amit érzünk, azt érezzük,
s ha sírunk, az csudás,
hogy szemünkből jön ki a könny.
Csudavilág. Csudavilág.
Szép vagy Csudavilág.
Kívülről láthatlak én?
Kívülről nem láthatlak én.
Hiszen én rajtad vagyok
Csudavilág.
De csudálatos vagy te!
Ha én lennék a világ,
harmatot hullatnék
minden virágra.
Éljen boldogságban
ez a csudavilág.
Mindörökké vigyázzon
az emberekre
ez a Csudavilág.
És ha valami jönne -
egy nagy durranás
vagy egy vulkánkitörés,
a Csudavilág maradjon épségben!
Mert a Csudavilágban mi vagyunk.

Csudavilág maradjon mindörökké
maradjunk meg -
Ne pusztuljon ki az emberiség !



Tóth Árpád : PÜNKÖSDI GYERMEKNAP

Itt van, nemde,
Ön is vette észre,
A gyermeknap,
Mely terhet ró kendre?

Urnák állnak
Kint az utcasarkon,
S a sarkadra
Lépnek s mondják: pardon!
Úrnők mondják:
"Pardon! álljon meg kegyed,
S ejtsen az urnába
Fillért avagy bankjegyet."
És az arcunk
Szép lesz, mint a kréta,
Eszünkbejut tegnapelőttről
A margaréta,
Hej,
S búsan lecsügged a fej.
Ámde
A bún az ember
Könnyen tul ad,
S ismét víg lesz a hangulat,
Mert Borbély Lili,
Ki a táncban cárnő,
S aki a legszebb hacacárnő,
Ellejti még egyszer
A hacacárét,
S te úgy véled, jó olvasóm,
Hogy nem kár
Az utolsó krajcárért,
Mely zsebedben maradt még ma,
S kiadod azt is
Jótékony célra.
Azonban
A jótékonysági haszonban
Percentet ad ő is,
A Nagyerdő.
Hol illatos lesz a lég
A sok néptől,
Mint a tepertő,
És elfogy sok sör,
És sok bor is,
És boldog lesz sok káplár
És sok Boris,
És lezajlik
A víg népünnep,
Lesz sok rúdmászás
És nem kevés
Lepényevés

És egyéb attrakciói
A szent ügynek.
Így a város
Minden lakója
Lerója
A gyermeknapi akciót,
S csak én egyedül képezek
Egy nem ünneplő frakciót.
Ajkamon sóhaj rándul át,
Mert nem tehetek az urnákba,
Legfeljebb, sajnos,
Pár zálogcédulát.


Ady Endre : JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Gyermekek napja

Andrássyt mélyen meghatotta a látvány. A Halász-bástya fokáról zuhant le a gyermek. Véres, törött és elalélt volt. És ami fő: úriruhát viselt a gyermek. E sorokat az újsághírből repetáljuk. Andrássy meg volt rendülve, mert úriruhás gyermek szerencsétlenségét látta. Mink is megrendültünk a kis Szabó Lajos katasztrófáján. Ám holnap lesz Magyarországon az első gyermeknap, s kérve-kérünk mindenkit: szeressék a gyermeket. Ne csak az úriruhást, de szeressenek minden gyermeket. Mert mind a mienk, a rongyos, a hülye, a béna is. Apponyi nemcsak az úri madarak és úri fák sorsával törődik. A gyermek legyen a modern társadalom szentje, mert az is. Az akaratunk az életünk a jobbulásunk, a jövőnk. Élni és örülni jobban tudnak, mint mink. Elszomorodni és sírni is jobban tudnak. Mi, szegény, szamár felnőttek, gyakran zuhanunk le az élet Halászbástyájának fokáról. Úgy kell nekünk, vén haszontalanoknak. Mi boldogtalan s boldog rókái az életnek, nem érdemlünk mást, mint ami éppen ér bennünket. De a gyermek: az más, az szent, az örüljön. És végre, hogy a Nyugat ilyen módon is hódít nálunk. Háromszázhatvanöt napból a madarak és fák után végre adunk egy napot a gyermekeknek is. Legyen szép és megáldott a holnapi nap. A magyar gyermek első napja. Fakadjon belőle áldás azoknak is, akik e napon a gyermekre gondolnak. Csak meg ne egye ezt a napot a magyar parádézás. A felnőttek szereplő-vágya, a hűhó.

Budapesti Napló 1906. május 26.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...