Kányádi Sándor : Szeptember    
Tele a hombár,
 tele a raktár,
 tele a kaptár,
 tele a csűr. 
Rászáll a nyár a
 legelső sárga
 levélre, s elrepül.
Kányádi Sándor : Elment a nyár    
Elment a nyár,
 itt az ősz,
 reggelente párát lehel
 a kis őz. 
Elment a nyár, megjött az ősz,
 fosztogat,
 gyéríti a sápadozó
 lombokat. 
Reszket a lomb, remeg az őz:
 fél, de fél:
 pedig nem jár vad erre más
 csak az őszi szél.
Kányádi Sándor : Jön az ősz    
Jön már az ismerős,
 széllábú, deres ősz.
 Sepreget, kotorász,
 meg-megáll, lombot ráz. 
Lombot ráz, diót ver,
 krumplit ás, szüretel.
 Sóhajtoz nagyokat
 s harapja, kurtítja
 a hosszú napokat.